Keresés
  • dr. Hanyu Henrietta

A konfliktus természetes, vagy munkáltatóként kell tennünk ellene?

A munkáltató köteles a munkavállalók számára egészséges és biztonságos munkafeltételeket biztosítani. A Covid járvány tapasztalatai hatására az egészség felértékelődött és a munkáltató munkavédelmi kötelességei is hangsúlyosabbá váltak. A testi egészség mellett a mentális egészség megőrzése napjainkban egyre komolyabb kihívás, amelybe beletartozik a munkahelyi konfliktusok szakszerű kezelése is.



Sok vezetőtől lehet azt hallani, hogy az ő csapatában nincsenek konfliktusok, vagy ha vannak is, azok az élet természetes velejárói és azokat a kollégáknak egymás között – felnőtt emberek lévén – meg kell tudni oldani; egy vezetőnek nincs ideje apró-cseprő vitákkal foglalkozni.


Mi a gond ezzel a megközelítéssel? Nos, többek között az, hogy nem veszi számításba, hogy amíg a kollégák a konfliktusaikkal foglalkoznak, addig nem a munkára fókuszálnak, ez pedig rontja a hatékonyságot. Sokan továbbá nem rendelkeznek a konfliktusok kezeléséhez megfelelő tudással, eszköztárral, így számukra a konfliktushelyzetek komoly stresszforrást jelenthetnek, amely betegállományokhoz vagy akár kilépésekhez is vezethet.


Kevéssé ismert, hogy a munkáltatót a konfliktusok kezelése tekintetében jogi kötelezettség, illetve felelősség is terheli. A munkáltatónak ugyanis kötelessége az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtése. Ebbe pedig nem csak a fizikai biztonság, illetve testi egészség, hanem a mentális egészség is beletartozik, sőt manapság a mentális egészség megőrzése vált nagyobb kihívássá.


A munkavédelmi törvény a pszichoszociális kockázatok között kifejezetten említést tesz a konfliktusokról mint olyan tényezőről, amellyel összefüggésben a munkavállalót stressz, munkabaleset, illetve lelki eredetű (pszichoszomatikus) megbetegedés érheti. A munkáltató tehát a munkabiztonsági kockázatértékelés során ezen tényezőt is köteles értékelni és a következményeinek az elkerülése, illetve enyhítése érdekében megfelelő intézkedési tervet kidolgozni. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben őt ért káros hatások – így például munkahelyi konfliktusok, stressz – következtében megbetegszik, a munkáltató kárfelelőssége felmerül, amelynek súlyos anyagi következményei lehetnek.


A fenti jogi kockázatok jelentősen csökkenthetők, amennyiben a munkáltató a munkavédelmi kockázatértékelés során a pszichoszociális tényezőkre is hangsúlyt tesz és a szabályzataiban – sok más munkavédelmi szempontból lényeges tényező mellett – a munkahelyi konfliktusok kezelésére, azok káros hatásainak az enyhítésére vonatkozó intézkedési tervet is megfogalmaz.


A kezeletlen konfliktusok idővel eszkalálódhatnak, és szélsőséges esetben mobbinggá, zaklatássá fajulhatnak, amelyek az áldozatok számára különösen súlyos mentális következményekkel járhatnak, továbbá az áldozatok azonnali hatályú felmondását, kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igényét is megalapozhatják, nem is beszélve a munkáltatót az ilyen ügyek kapcsán érhető reputációs veszteségről.


A címben feltett kérdésre tehát a válaszom az, hogy igen, a konfliktus természetes, de azok kezelése a munkáltatónak és a vezetőknek a feladata, sőt jogi kötelezettsége. Most, amikor a pandémia hatására romlott az általános mentális állapot, érdemes a pszichoszociális kockázatokra és ezen belül is a munkahelyi konfliktusokra, azok kezelésére még nagyobb hangsúlyt helyezni. Hosszútávon megéri.



29 megtekintés0 hozzászólás