Új típusú munkahelyi konfliktusok a post-covid időkben

Bár hivatalosan a veszélyhelyzet még tart Magyarországon, a Kormány május elején visszavonta a home office –ra vonatkozó ajánlását. Így az iskolanyitással egyidejűleg számos munkáltató döntött úgy, hogy ideje visszatérni az irodai munkavégzéshez. De vajon vissza lehet-e térni a régi kerékvágásba? Milyen új kihívásokkal szembesülünk? Munkáltatóként, vezetőként fel vagyunk minderre készülve?

Tavaly márciusban a szellemi munkások nagy többségét sokkhatásként érte, hogy a jól megszokott irodai környezetből kikerülve a nappaliban vagy éppen az étkezőben kialakított alkalmi irodából kellett a napi munkát megoldani. Mindezek mellé jöttek idővel a homeschooling-gal, megnövekedett házimunkával, otthoni betegápolással kapcsolatos nehézségek. Idővel azonban kialakult a napi ritmus, és sokak számára az árnyoldalak mellett az is kiderült, hogy az utazással töltött órákat a családdal vagy pihenéssel, feltöltődéssel lehet tölteni, hogy a kevesebb meeting és a kevésbé zajos környezet miatt koncentráltabban és hatékonyabban lehet dolgozni, a munka és a magánélet jobban összeegyeztethető. Mára a legtöbb munkáltató és munkavállaló számára elképzelhetetlen, hogy visszatérjen a régen jól bevált heti 5 napos irodai munkavégzéshez.

Ahogyan azonban a home office-ra áttérés sem volt zökkenőmentes, borítékolható, hogy a visszatérés vagy a részbeni visszatérés is tartogat kihívásokat. A változás pedig a szervezetben új típusú konfliktusokat generálhat.

§ Amíg a Covid előtt teljesen megszokott volt, hogy ősztől tavaszig valaki mindig köhög az irodában, a járvány tapasztalatai után erős ellenérzéseket válthat ki, ha valaki akár kicsit is betegen bemegy dolgozni.

§ Egészen biztos, hogy a járványügyi higiéniai szabályokat – maszkviselés, távolságtartás stb. – sem felejthetjük el egy csapásra, sőt ezeknek az irodai zárt környezetben fokozott jelentősége lesz. Vérmérséklet kérdése, hogy ki mennyire fegyelmezetten követi az előírásokat, amely azonban a kollégák között potenciális konfliktusforrás lehet.

§ Önmagában a megszokott napi ritmusból való kilépés is súrlódásokat szülhet. Az irodában töltött napokon korábban kell kelni, esetleg kevésbé nyugodt környezetben kell a munkát elvégezni, vagy nehezebb a munkát a privát teendőkkel összehangolni. Az emiatti frusztrációk pedig nyomot hagyhatnak a kollégák hangulatán, együttműködésén.

§ Gyakori, hogy a munkáltatók – akár munkavédelmi, akár más megfontolásból – az egyes munkavállalói csoportok számára eltérő foglalkoztatási feltételeket ajánlanak, például valamely csoport számára a home office, részbeni vagy teljes távmunka továbbra is lehetőség marad, míg mások számára ez nem opció. Ebből a munkáltató legjobb szándéka ellenére az a kép alakulhat ki, hogy vannak privilegizált csoportok és ehhez képest másodrendű munkavállalók, amely sérelmek komoly ellentéteteket generálhatnak a munkatársak, csapatok között.

Számtalan kérdés merül fel a visszatérés kapcsán. Hogy kezeljük például, ha valamelyik kolléga az irodában nem érzi magát biztonságban és ezért hazamegy vagy továbbra is home office-ban szeretne maradni? Esetleg nem meri a gyermekét iskolába engedni és ezért nem megy be dolgozni? Mi történik, ha valamely munkavállaló bármilyen ok miatt nincs és esetleg nem is lesz beoltva?

Tudjuk, hogy a kezeletlen konfliktusok idővel a munkán, illetve annak minőségén is nyomot hagynak, nem is beszélve a hiányzások és a kilépések miatti nehézségekről, költségekről. Éppen ezért a visszatérés előtt – sok más szempont mellett – érdemes figyelmet fordítani a megváltozott viszonyok közötti konfliktuskezelési stratégiánkra is.